Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felsőfok

2010.03.10

FELSŐFOK

 

A felsőfokú vizsga témakörei részben megegyeznek a középfokúéval -természetesen itt magasabb szintű nyelvi megoldásokat várunk el -, és részben az alábbi témákkal egészülnek ki. Ezúttal példaképpen néhány kérdésen is bemutatjuk a téma egyik lehetséges felvetését.

 

 

 

1. EGYÉN ÉS CSALÁD

1.1. Család és társadalom: A család és a házasság intézményének problémái; a gyermekszaporulat, a családi pótlék, az állami gondozás. Korai vagy késői házasság, a házasságra való felkészülés. A válás és a válás következményei.

 

Válságban van-e a házasság / család? Miért (nem)?

Hogyan függ össze az életszínvonal és a gyermekek száma?

Érdemes-e sok gyermeket vállalni?

Miért kerül sok gyerek állami gondozásba?

Sikeresek-e a házassági hirdetések és a társkereső intézmények? Mi ennek az oka?

Mennyire lehet valaki független a házasságon belül?

Miért sok a válás? Milyen következményei vannak a válásnak?

Miért veszekszik a legtöbb házaspár? Milyen lenne az ideális férj/feleség?

1.2. Generációs különbségek. Az idősek problémái. Generációk együttélése: segítség vagy konfliktusforrás? A fiatalok lehetőségei az önálló életre.

 

Adjanak-e tanácsot a szülők a fiatalok gondjaiban?

Támogassák-e a szülők felnőtt gyermekeiket?

Miért magányos sok idős ember?

Mi a véleménye a nyugdíjrendszerről?

Megfelelően gondoskodik-e az állam, illetve a társadalom az idősekről?

Miért (nem) menne idősek otthonába élete utolsó szakaszában?

1.3. Iskolai és iskolán kívüli nevelés. Nevelési elvek.

 

Szigorúan vagy engedékenyen neveljünk-e?

A család vagy az iskola hatása erősebb a nevelésben?

Milyen iskolán kívüli nevelő hatások érik a fiatalokat?

Milyen szerepet játszanak ma az ifjúsági szervezetek?

Hogyan és miért lesz valakiből fiatalkorú bűnöző?

 

 

 

2. LAKÓHELY, A SZŰKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZET

2.1. Lakástípusok: családi ház, öröklakás, bérlakás. Különbségeik, előnyeik és hátrányaik. Lakáshiány, lakásépítés, ingatlanárak.

 

Van-e lakáshiány és mik az okai?

Mennyiben kielégítő megoldás az albérlet?

Milyen változások vannak/lesznek a lakásépítés területén?

2.2. Korszerű lakás, ideális otthon. Külföldi és hazai lakásigények. A lakótelepeken jelentkező problémák (elmagányosodás, slum-ök kialakulása).

 

Milyen méretű lakás szükséges a normális életvitelhez?

Hol épüljenek az új lakások? Le kell-e bontani a régi városrészeket?

2.3. A szűkebb környezet problémái. Lakóhelye kommunális ellátottsága. Az önkormányzat tevékenysége a településért. Környezetszennyezés és mindennapi környezetvédelem a településen, ahol lakik (szemét és mérgező anyagok elhelyezése; a levegő, vizek, talaj szennyezettsége, ill. védelme).

 

Miképpen kezeli az önkormányzat a település gondjait?

Milyen fejlesztések vannak folyamatban (úthálózat, közellátás, egészségügyi és időskori ellátás, kulturális intézmények, stb.)?

A környezetszennyezés milyen példáival találkozik lakóhelyén? Milyen intézkedéseket tervez az önkormányzat ezek megszüntetésére?

Milyen civil kezdeményezéseket ismer, ill. látna szükségesnek a környezet kímélése érdekében?

2.4. A tágabb környezet problémái: világméretű környezeti gondok (túlnépesedés, éhínség a harmadik világban, a természeti környezetet fenyegető tendenciák: éghajlatváltozás, ózonlyuk, egyéb).

 

Megfelelőnek tartja-e, ahogy a nemzetközi szervezetek a fent felsorolt problémákat kezelik? Kinek kellene aktívabban fellépni?

Miképp lehetne a fent említett, az emberi életet fenyegető folyamatokat feltartóztatni?

 

 

 

3. A MUNKA ÉS A TANULÁS VILÁGA

3.1. Pályaválasztás, felkészülés a továbbtanulásra; esélyegyenlőség; pályamódosítás.

 

Mely tudományterületek iránt érdeklődnek leginkább a továbbtanulók, és melyek iránt nem? Mi ennek az oka?

Mik a sikeres felvételi feltételei?

Milyen célt szolgálnak a "fizetős" egyetemek és főiskolák?

Miért módosítja manapság sok fiatal a pályáját?

Milyen lehetőségek vannak külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra?

Ismer-e az esélyegyenlőség érdekében hozott intézkedéseket? Van-e valójában esélyegyenlőség?

3.2. Érvényesülés, szakmai karrier. Az egyes szakmák társadalmi presztízse. A szellemi és fizikai munka megbecsülése. Továbbképzés és átképzés. Munkanélküliség. Női munkaerő, nők a vezetésben.

 

Igazságosnak tartja-e az egyes szakmák erkölcsi és anyagi elismertségét?

Mely szakterületek vannak különösen hátrányos helyzetben, és milyen következményekkel jár ez?

Miért vállalnak sokan a 8 órai munkán túl is alkalmi megbízásokat?

Ki csinál ma karriert Magyarországon?

Milyen hatással van a munkanélküliség a vállalati munkára és a munkafegyelemre?

Milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni a munkanélküliek számát? Mi várható ezen a téren az esetleges EU-csatlakozástól?

Megfelelően gondoskodik-e a társadalom a hajléktalanokról?

3.3. Kisvállalkozások és multik Magyarországon. Adózás, árak és bérek. Szürke- és feketegazdaság.

 

Milyen előnyei és hátrányai vannak a multik jelenlétének a magyar gazdaságban?

Helyes-e, hogy a külföldi beruházásokat az állam különféle kedvezményekkel támogatja?

Miért (nem) igazságos az adórendszer?

Kik érdemelnének nagyobb adókedvezményt?

Hogyan lehetne megadóztatni a láthatatlan jövedelmeket?

 

 

 

4. ÉTKEZÉS

4.1. Egészséges és egészségtelen táplálkozás; a helytelen táplálkozás következményei; rossz fogak, túltápláltság és fogyókúra; árak és egészséges étrend. A magyar konyha, összehasonlítva más országok konyhájával; viselkedés étkezés közben, az étkezéssel és ivással kapcsolatos szokások Magyarországon és külföldön. Italfogyasztás, alkoholizmus, az alkoholizmus okai és következményei.

 

Miért nehéz a táplálkozási szokásokon változtatni?

Miért sikertelen gyakran a fogyókúra?

Helyeselné-e a teljes alkoholtilalmat?

Miért divatosak a szakácskönyvek?

Mi a véleménye a vegetarianizmusról?

4.2. Éttermek, vendéglők, önkiszolgálás itthon és külföldön.

 

Milyen vendéglátó-ipari létesítményeket ajánlana külföldi barátainak?

Milyen étkezési lehetőségek vannak az utcán?

Miért (nem) kedveli ezeket?

 

 

 

5. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM

5.1. Piac, áruellátás, választék, minőség. Bevásárlóközpontok és hagyományos kereskedelem. Piacok. Hirdetések, reklámok. Feketekereskedelem.

 

Mennyiben (nem) jelentenek a hipermarketek és bevásárlóközpontok magasabb színvonalú kereskedelmet?

Kedvezően hat-e a piac az árak és a kínálat alakulására?

Miért zár be sok kis üzlet, és milyen következményekkel jár ez?

Érdemes-e külföldön vásárolni?

5.2. Pénzforgalom, bank, biztosító; hitelek, befektetések, valutavásárlás.

 

Miért nem érdemes az aluljáróban pénzt váltani?

Milyen bankkölcsönökről tud (házépítés, áruvásárlás stb.) és milyen feltételekkel?

5.3. Divatigények és kereskedelem. Divatirányzatok, divat és árak, divat az öltözködésben és más területen.

 

Miért (nem) jó a divatot követni?

Milyen tényezők befolyásolják a divatot?

Mi a véleménye a jelenlegi divatról?

 

 

 

6. EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, IDŐJÁRÁS

6.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód feltételei és magyarországi lehetőségei. Betegség, orvosnál.

 

Milyen a jó orvos?

Milyen a jó orvos-beteg kapcsolat?

Mennyiben befolyásolja a szociális helyzet az egyén egészségét, életmódját?

Meg kell-e mondani a betegnek az igazat?

6.2. Társadalombiztosítás, egészségügy. Népességcsökkenés, családi pótlék, nyugdíjrendszer.

 

Milyen alapvető problémákkal szembesül a beteg a magyar egészségügyben?

Miért kevés a gyerek és sok a nyugdíjas?

Lehet-e a népességnövekedést befolyásolni?

6.3. Orvostudomány, civilizációs betegségek és elterjedésük, veszélyességük, szervátültetés. Természetgyógyászat. Gyógyszerfogyasztás, gyógyszerárak.

 

Hogyan lehet kiszűrni a természetgyógyászatban a sarlatánokat?

Milyen új betegségek jelentek meg?

Melyeket lehet összefüggésbe hozni a környezeti ártalmakkal?

Milyen orvosi és erkölcsi problémákat vetnek fel a szervátültetések?

6.4. A dohányzás, ital, kábítószerek terjedése. A fertőző betegségek problémái, okai, gyógyításuk, megelőzések.

 

Mi veszélyesebb társadalmilag: az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás?

Mit tehet a szülő, az iskola és a társadalom a fiatalkorúak drogfogyasztása ellen?

Mire költsön többet az állam: a megelőzésre vagy a rehabilitációra?

6.5. A sport szerepe az egészség megőrzésében és nevelésben. A sport, a sportolók helyzete Magyarországon és a célország(ok)ban. A sport az egyén életében, sportolási lehetőségek.

 

Miért szorítja ki az amatőr sportot a profizmus?

Milyen sportágak népszerűek nálunk?

Milyen új sportágakat ismer és hogy tetszenek ezek?

 

 

 

7. KÖZLEKEDÉS

7.1. Közlekedési morál, szabálytalanságok, udvariasság és türelmetlenség. Különbségek a hazai és a külföldi (pl. célországi) viszonyok között.

 

Melyik KRESZ-szabályokat sértik meg leggyakrabban a magyar autósok?

Megfelelőnek tartja-e a bírságolások mértékét?

Milyen változtatásokat javasolna egy hatékonyabb közlekedésszabályozás érdekében?

7.2. Baleset, balesetek megelőzése, a balesetek okai, ittas vezetés. Jogosítvány, a jogosítvány megszerzése. Autógondok: az autó tárolása, kiválasztása, parkolás. Autótípusok. Autólopások. Az autó karbantartása. Meghibásodás, szervizek.

 

Mit tegyünk, ha közlekedési balesetet látunk?

Miért veszélyesek a régi autók?

Milyen sebességgel célszerű közlekedni az autópályán?

Melyek a legmegbízhatóbb autótípusok?

7.3. A közlekedés fejlődése és fejlesztése. Budapest, ill. lakóhelye közlekedési gondjai. Tömegközlekedés a nagyvárosokban. Metróépítés, hidak és autópályák tervei.

 

Milyen hatással lehet egy autópálya megépítése az adott régió fejlődésére?

Melyik autópálya megépítését tartja a legégetőbbnek?

Hogyan reagálnak az autósok arra, ha drága a matrica?

Hogy válnak be az egyes járművek a tömegközlekedésben?

7.4. Közlekedés és környezetvédelem: Úthálózat vagy vasúthálózat, kamionok vagy vasút. A magyar vasutak helyzete. Közlekedés a célország(ok)ban és az EU-ban. Az áruszállítás alkalmas eszközei. A vám és a határátlépés problémái. A környezet kímélése és az energiatakarékosság szempontjai a közlekedés fejlesztésében: EU-tervek.

 

Melyek az autóhasználat leküzdhetetlen korlátai?

Milyen megoldásokat javasolnak erre a különböző érdekcsoportok?

 

 

 

8. SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS, KOMMUNIKÁCIÓ

8.1. Tömegkommunikációs eszközök és hagyományos művelődési, szórakozási formák. Tévé és mozi, tévé és olvasás, tévé és egészségtelen életmód, tévé és meccs, tévé és videó, tévé és rádió. Az egyes csatornák műsorválasztéka, vételi lehetőségek. Számítógépes játékok, Internet, színházi élet Magyarországon és a célország(ok)ban.

 

Miért nincsen közönsége a magyar filmeknek?

Mi a különbség egy színházi előadás és annak televíziós közvetítése között?

Mi a véleménye a "modern" színházi rendezésről?

Milyen hatással van a piacosítás a kulturális életre?

Milyen példákat és ellenpéldákat ismer arra, hogy a kultúra is áru?

Mi a véleménye a tévéreklámokról?

8.2. Közművelődési lehetőségek, kulturális élet városon és falun. A művelődési házak, faluházak feladatai és gondjai. Múzeumok és közművelődés. Zene: cigányzene, népzene, klasszikus- és popzene, zeneoktatás. Felnőttoktatás, korszerű műveltség. Képzőművészet, művészeti nevelés. A sajtó szerepe.

 

Miért nem tudják a művelődési házak betölteni a funkciójukat?

Mi tartozik bele az "általános műveltség" fogalmába?

Hogyan lehetne elérni, hogy az értéktelen művészet helyett az értékeset pártolja a közönség?

Milyen nálunk a mozik látogatottsága?

Mit gondolnak a külföldiek a cigányzenéről?

8.3. Kapcsolattartás korunkban: telefon, mobiltelefon. Levelezés és e-mail. A társas összejövetelek az egyes korosztályokban: civil szervezetek, sportegyesületek, ifjúsági szervezetek, klubok.

 

Mire alkalmas és mire nem a mobiltelefon?

Teljesen ki fogja-e szorítani a levelezést a drótposta (e-mail)?

Megfelelően helyettesíti-e a tévé és a világháló a társas összejöveteleket?

Milyen civil szervezetet ismer, amelynek szívesen tagja lenne?

 

 

 

9. UTAZÁS KÜLFÖLDRE ÉS A CÉLNYELV ORSZÁGÁBA

9.1. A külföldi utakon szerzett tapasztalatok és élmények.

 

Melyik külföldi útján volt olyan élménye, tapasztalata, amiből fontos tanulságot vont le a maga számára?

Melyik város, ill. milyen látnivaló emléke bizonyult a legmaradandóbbnak és miért?

Mit tudnak a külföldiek az utazási tapasztalatai szerint rólunk és országunkról?

9.2. Ismerkedés a célnyelv országával, annak kultúrájával. A hazaitól eltérő hagyományok és szokások. Az ismert tájak, városok, országrészek jellegzetességei. Tapasztalatok az emberi kapcsolatokról, a légkörről, a mienktől eltérő politikai berendezkedésről, társadalmi csoportokról, gazdasági helyzetről, munkaerkölcsről, stb.

 

Megismerte-e a célországban elterjedt valamelyik nyelvjárást és milyen hatása volt annak az első mondatoknál?

Milyen tapasztalatokat szerzett a célnyelv országa(i)ban az iskolákról?

Kedvesebbek vagy hűvösebbek ott az emberek az idegenekhez?

Könnyű velük a barátkozás?

 

Megjegyzés: Természetesen nem mindenki volt már külföldön és járt a célnyelv országa(i)ban. A tankönyvekből, nyelvkönyvekből, filmekből, a televízióból azonban minden vizsgázó szert tehetett a megfelelő ismeretekre a célnyelvi kultúra ilyen kérdéseiről.

 

 

 

10. MAGYARORSZÁG

10.1. Magyarország társadalmi berendezkedése: választási rendszer, párt(ok), hatalmi ágak. Gazdasági kapcsolataink, exportképesség. Kapcsolataink és szerepünk Kelet-Közép-Európában. EU-felvételünk kérdései. Gazdaságunk fejlődése. Földrajzi helyzet és gazdaság: pl. az árvizek okai.

 

Melyek a legfontosabb, leghatékonyabban termelő gazdasági ágazatok?

Miért jelenthetnek problémát a magyar mezőgazdasági termékek az EU-ban?

Milyen aggodalomra adhatnak okot a magyar munkavállalók az EU-ban?

10.2. A magyar nyelv eredete, fejlődése; a nyelvhasználat problémái, a durva, ill. szegényes beszéd okai.

 

Melyik nyelvre hasonlít a magyar és mennyire?

Hol beszélik a rokon nyelveket?

Miért nem elég jó az iskolai nyelvoktatás hatásfoka?

10.3. A magyar történelem főbb eseményei és szereplői. Nagyszámú magyar kisebbség a szomszédos országokban: kettős identitás, ragaszkodás a magyar kultúrához. A kisebbségek jogai és helyzete Magyarországon. A legnagyobb kisebbség: a romák. Kulturális élet országunkban. A magyar kultúra a külföldiek szemében; közhelyek: csikós, gulyás, puszta, cigányzene stb. Bűnözés, közbiztonság.

 

Milyen megújulást hozott Bartók és Kodály a zenében?

Mit tud Kossuth Lajosról, Petőfi Sándorról, Széchenyi Istvánról stb.?

Miért ment sok magyar tudós külföldre?

 

Megjegyzés: A témához szükséges műveltségi, ill. tájékozottsági elvárások nem haladják meg azt a szintet, amelyet a középiskolában tanult ismeretek és némi újságolvasás biztosít. A vizsga egyébként nem az általános műveltséget akarja felmérni, de figyelembe kell vennünk, hogy a hozzánk látogató külföldiek egy sor olyan kérdést tesznek fel, amelyek Magyarországgal kapcsolatosak, és ezekre is kell tudnunk válaszolni.